2012. október 31., szerda

Ha már kötény...

Az előző bejegyzésemben finoman leszóltam a köténykéket, pedig hasznos darabok. Gondolkodóba is estem rögtön. Nekem is van köténykém! Nagymamámtól kaptam, igazi ropogós, damaszt kötény. Kenyeret sütött benne anno, úgy 60 éve. Nem is használom, majd a dédunokám vitrinbe teheti:)
Na de viccen kívül, a karácsonyi sürgés-forgásban igen hasznos darab lehet egy jól kitalált kötény. Lehet, hogy lelkes köténykés leszek???
Ezeket a képeket nézegetve meglehet... Messze még a karácsony.
Persze ezek a köténykék csak a próbababán mutatnak így, ami cseppet sem élet-szagú.
Most viszont egy abszolút vállalható darab következik, akár foltos, akár gyűrött lesz, szép. Szerintem.
Egy tetszőleges szélességű-hosszúságú darabot szabunk egyszerű, fehér vagy valami világos anyagból (ez a szép ebben a köténykében, egy csomó maradék anyagot benyel...). A kiszabott anyag hosszát elosztjuk 4-gyel, a fodrok ennél 2 cm-rel legyenek szélesebbek (tehát ha 40 cm hosszú a kötény, akkor 12 cm-es fodrokat kell szabnunk), a fodrok hossza pedig legalább másfélszer az anyag szélessége legyen. Felhajtunk, vasalunk, raffolunk, majd az alsó fodortól kezdve felvarrjuk az anyagra.
A legfelső fodor az anyag felső szélére kerüljön, ide varrjuk fel az övpántot:
Úgy nézem, itt egy régi párnahuzat lett a kötény alapja, így a derék merevítése meg van oldva a párna szegélyével. Nagyon okos...
Ha külön szabtuk az övrészt és a pántokat, akkor a pántokat most bevarrjuk, majd letűzzük a derékrészt.
Végül levasaljuk a derékrészt és a pántokat.

De ha egy végtelenül egyszerű darabot szeretnék, lehet, hogy majd ez lesz belőle:
Azér' a japánok tudnak valamit...:D
Jó sürgés-forgást!

2012. október 30., kedd

Kifordítható szoknya

"A télnek nincs szeme"- legalábbis apukám szerint. Hááát, lehet, hogy negyven éve nem volt, de hogy manapság már van, ez nem vitás.
Télen is jó érzés csinosnak lenni. Akár szoknyát húzni... Persze jó vastag szoknyát, amit nem túr fel menet közben a harisnyánk a nyakunkig.
A következő szoknya kifordítható, mert dupla falú, mellesleg igen egyszerű. Az egyik fala vékony farmer, a másik egy szimpla vászon.
Vagy egy másik variáció:
A szoknya szabásmintája letölthető ITT.
Amire szükség lesz:
Az anyagok kiválasztásánál ügyelni kell a következőkre:
A farmer ne legyen túl vastag, mert a szoknya vásznas felénél túlságosan hangsúlyosak lehetnek a varrásszélek. Kerüljük a kockás, vagy túlságosan szabályosan elhelyezett mintás vásznakat, nehéz szépen elkészíteni. Inkább a "random" mintákat részesítsük előnyben, a saját munkánkat könnyítjük meg. Kerüljük még a sztreccs és a kötött-hurkolt anyagokat. Vegyük figyelembe még, hogy harisnyát fogunk alá húzni...
A szükséges anyagok hosszát ki tudjuk számolni így:
A szoknyád kész hosszának a kétszeresére lesz szükség. Tehát, ha 60 cm hosszú szoknyát szeretnél, akkor 120 cm hosszú anyag kell, 140-150 cm széles anyagból.
Szükség lesz még 2 db nagy gombra, vagy egy hosszabb szalagra, a zsebhez (ha valaki komolyan gondolja) farkasfogra, továbbá ferde pántra és kerek zsinórra a szegélyhez.
A szabásminta 76 cm-es derékra lett méretezve, ha ennél kisebb vagy nagyobb a derékbőség, arányosan nagyítani/kicsinyíteni kell.
Kiszabjuk a részeket, nem elfelejtve a varrásráhagyásokat! Ha nem bársonyt, vagy valami változó fényű anyagot használtunk (remélem nem!!!), akkor lehet egymás mellé csúsztatva szabni a részeket.
Majd 1 cm-re a derékrész szélétől körülvarrjuk az anyagot a foszlások- elnyúlások megelőzése érdekében.
Összevarrjuk először a háta közepén a szoknyát, majd az oldalsó varrásokat is elkészítjük. Mindig fentről lefelé haladunk.
A ferdepántba belevarrjuk a zsinórt (howto), majd a szoknya szélére gépeljük. Vékony gumiból a gombhoz riglit készítünk és a szegélyre varrjuk jó erősen, mindkét oldalon:
Opcionális: elkészítjük a zsebet. Nekem ettől kissé "köténykés" benyomást kel a szoknya, én mellőzném... (De lehet, hogy a farkasfog miatt van olyan retro-feelingem ezzel kapcsolatban.)
Lehet készíteni rejtett zsebet is (ebben az esetben a szabásnál erről ne feledkezzünk meg!):
Rendkívül egyszerű és szép, varrás-vasalás után ennyi látszik:
Most varrjuk össze a két réteget, használjuk a passzításhoz a varratot a derékrésznél:
A sarkokat levágjuk, a varrásszélekből kicsippentünk darabokat, hogy kifordítás-vasalás után szépen álljon.
Majd rendkívül precízen, talp-szélességben körbetűzzük. Most nagyon fontos, hogy a varrógépen a szálfeszesség jól legyen beállítva, se fent, se lent ne hurkoljon:
Ha ferdepánttal készül, akkor a farmer oldaláról tűzgéljük és varrjuk:
Szintén be kell csipkedni, az íveknél sűrűbben:
Már csak a dereka maradt hátra. Ennél a pontnál én igazítanám a széleket: Kiterítve a szoknyát az alját összepasszítva kisimítjuk a derékrész felé. Most kiderül, ha az anyag vagy a zsinóros ferdepánt valamiért varrás közben elhúzta az anyagrétegeket. Egyenesre vágjuk a derékrészt, ha szükséges.

 A szoknya hátulján a kifordításhoz lyukat hagyva varrjuk össze a két réteget, majd kifordítás után rejtett öltésekkel összevarrjuk (ehhez útmutató ITT, a padlópárna készítés alatt). Arra ügyeljünk, hogy a gumiriglit ne gépeljük le:)

Ha szalaggal szegjük a derekát, akkor a derék teljes szélességében fel kell varrni a szalagot legalább 40-50 cm-es ráhagyással mindkét oldalon. Az oldalvarrásokhoz pedig kívülre-belülre egy -egy szalagot kell varrni, hogy mindkét oldalon megköthető legyen.
Utolsó lépésként a vasalás ne maradjon el, ez adja meg a végső, tökéletes formát.

2012. október 29., hétfő

Karácsonyra

Öklömnyi pelyhekben szakad a hó. Jelzem, csak október vége van, így ezt egy kissé nehezményezem...
Így viszont nem nehéz elfantáziálgatni a Karácsonyról, így egy olyan ötlet jön, amivel Karácsonykor szerezhetünk (magunknak?) kellemes perceket.
Ez egy ideális "karácsonyfa", tetőtől talpig csokoládé bonbon... Kell még valami? Ja, tűz és meleg...

2012. október 28., vasárnap

Off: főzőcske, de okosan...

Ez sosem lesz egy sütős- főzős blog, aki ismer, tudja miért... Nálam a kreatívkodás  a varrós kuckóban történik, nem pedig a konyhában. De mivel én is nő és anya vagyok, szoktam főzni, így az úttörő konyhai ötletekre mindig nyitott vagyok. Íme:

2012. október 27., szombat

Az abszolút belekavarodós...:)

Komolyan mondom, nem kis fejtörést okozott a következő tutorial követése. A közepe táján már nem nagyon tudtam ki kivel van... Aztán mégis... vagy... na hagyjuk... majd most...
Szükség van egy db 50 cm-es cipzárra, egy szalagra, ami 50 cm hosszú és 1,3-1,6 cm széles, egy másik szalagra, ami szintén 50 cm hosszú és 1,9 cm széles. Kell még egy darabka szalag vagy madzag akasztónak is.
A cipzár végét véve alapul 7 cm-t lemérünk, így:
Elkezdjük felvarrni a szalagot a cipzár vége felé indulva, majd a kapocsnál fordulunk és haladunk a túloldalon tovább:
Kb. 10 cm-rel a cipzár kocsija alatt fog elfogyni a szalagunk:
Na most jön az észvesztő rész:
Visszafordítjuk a cipzárat a szalag mentén.
Felvarrjuk a szalagot a cipzár másik oldalára is:
A szalag végét kerekre vágjuk, én kicsit meg is égetném, ha már ilyen frankó, nejlonos szalagról van szó... ha már ennyi a macera ezzel a szütyővel, legyen egy örök életre használható:)
Szóval varrjuk a szalag mentén a cipzárt... majd véget ér a szalag vége előtt 5-6 cm-rel. Nem varrjuk végig az ütközőig, hagyjunk ki 2cm-t.
Most összehúzzuk a cipzárt (mindenáron!!!), és kapunk egy kis zsákocskát:
A zsákocska aljára merőlegesen összenyomjuk a tetejét, megjelöljük a két szélét a szalagon (most kezdem elveszíteni a fonalat, de nagyon figyelek...):
Tehát itt a jelzés, a túloldalon pedig egy ugyanilyen:
A következő lépés előtt szétcipzárazzuk a zsákocskát.
Tehát a következő lépés:
Okééééééé... nekem ez nagyon híg, pedig tudom, értem, hogy jutottunk el idáig.
Akkor megpróbálom levezetni:
A szalag végénél, ahol a jelzés van, visszafordulunk a cipzárral. Feltűzzük. A másik jelzésnél a cipzár két végét levezetjük és oda betűzzük a kis akasztónkat. Varrjuk. Oké, megértettem!!!!!!! Whhooaaaaahh...
Most jön a belső rész: felvarrjuk a szélesebb szalagot behajtott szélekkel, a "csúnya" részleteket eltakarjuk vele.
A végén pedig kapunk egy ilyen gyönyörűséges, cseppet sem hasznos tatyót:
Viszont él e ember a Földön, aki ne esne hanyatt, amikor lazán odavetjük: "Én csináltam, ja..."?