Nyuszi (kitömve édességgel)

Nálunk a nyuszi a klasszikus módon működik Húsvét táján, azaz nem hoz ajándékot, viszont csokitojással gazdagon megrakja a bokrok alját (esőben a családfő műhelyében szokta elpotyogtatni a tojásait. Nincs is ennél felemelőbb, mint gyaluk, franciakulcsok és állványos fúrók között kutatni a csokitojások után, szóval drukkolunk a napos/legalább esőmentes időért).
Kellenek viszont ajándékok, mert jönnek ugyebár locsolók is a lányos házhoz, és szeretünk mosolyt csalni a vendégeink arcára. Idén nagy valószínűséggel valami ilyesmi, stilizált nyuszkóval fogjuk ezt tenni:

Kevés hozzávalóval, egyszerűen, de annál nagyobb fantáziával készül, ez igazán nekünk való!

Kell tehát fehér és rózsaszín rajzlap, kis rózsaszínű pomponok, nagyobb, fehér pomponok, olló, kétoldalú ragasztószalag, ragasztó stift,valamint apró csokitojások a "töltelékhez".
Először kivágunk a fehér papírból annyi 11x22 cm-es téglalapot, ahány nyuszit készítenénk. Hengerré ragasztjuk őket kétoldalas ragasztószalaggal, vagy ragasztó stifttel.

Ezután a henger egyik végét ragasztóval lezárjuk:

Megtöltjük a csokitojásokkal a kapott kis tasakot:

Most az ellenkező oldalon lévő élre merőlegesen zárjuk le a tasak szélét:

Beragasztjuk, lehajtjuk.

El is készült a nyuszi teste:

Kivágjuk a szép nagy nyuszifül-belsőket a rózsaszín papírból, majd fél cm-rel nagyobbakat a fehérből:

Ragasztó stifttel ráragasztjuk a fehérre a rózsaszínt, ezzel elkészült az igazi, autentikus nyuszifül:

Amíg nem száradt meg a ragasztó, könnyebben be tudjuk hajtani a nyuszifül alját:

Kétoldalú ragasztószalaggal, vagy folyékony ragasztóval felragasztjuk a kis piramisunkra a füleket:

A piramis hátsó csücskéhez felragasztjuk a fehér pamacsot:

A rózsaszínű pompont pedig az elejére ragasztjuk, ez lesz a nyuszink pici nózija.

Ezzel kész is a stilizált nyuszkónk telistele finomságokkal.

forrás

Villás fodor

(A villás reggeli után szabadon.)
Az amerikai "quiltes-népek" után a második nagy varrós nemzet kétségkívül az orosz. Bizonyára a nagy számok törvénye alapján, vagy valami van ott a levegőben... nem is tudom. De egy biztos, időről-időre szembesülök a "józan paraszti" ésszel, mert amit ezek ott művelnek kérem...
Na de lássuk.
Itt egy kép: sokat mondó. Mit keres a villa a varrógép közelében?

Mert ugye a józan emberben ez azért felmerül.
Hát, mit is...
Fodrot készít, szép, egyenletes rakásokkal készült fodrot.
A négyágú villa közepébe fűzi az anyagot, majd fordít egyet a villán:

A villa alsó szélét illeszti a varrógép talpának széléhez, ezzel passzítja az anyagot. Ha nem ér hozzá a villa széle a talphoz, csak húz egy picit az anyagon.

Majd nemes egyszerűséggel kihúzza a villát, a behajtás viszont marad, ami pontos és precíz:

Már csak le kell tűznünk varrógéppel.
Nincs gombostű, centi, csak egyetlen villa. Zseniális.
Zseniális!

A képek és az ötlet forrása

A (szinte)mindenre jó körömlakk

Ezt most muszáj!
Nem igazán festem a körmöm, vannak fellángolások, de általában- hogy is fogalmazzak- meg tudom állni, hogy ne lakkozzak.
Körömlakk viszont mindig van itthon. Mert rengeteg dologra használható.
Nemrégiben hoztam egy ötletet egy köves gyűrűről, már az is rendben volt, de most jöjjenek a "testvérkéi"!
Lássuk, mi mindenre jó egy körömlakk!
Vannak olyan bizsuk, amik első látásra szerelem! Aztán pár nap után elkezd oxidálódni, tisztán látszik, hogy nem lesz hosszútávú a kapcsolat.
Ezen tud segíteni egy vékonyka réteg körömlakk. Vadiúj állapotban lakkozzuk le:

A következő egy ezeréves trükk, amit szerintem mindenki ismer. (Ez egyben egy ok is lehet arra, hogy tavasszal és ősszel a táskánkban lapuljon egy üveggel a színtelen lakkból):

A harmadik "trükk" a köves gyűrű, vagy más, idétlen színű ékszer színének normalizálása. Itt pl. egy mandzsettagomb:

Aztán ott vannak a hajcsatok. Valljuk be, a legjobb néha egy hullámcsat lenne, de olyan snassz szegényke, hogy szóba sem jöhet. (Főleg gyerekeknél...) Színes, vagy glitteres lakkal könnyű ezen segíteni:

Varrásnál is hasznos lehet. Sötét van, az én szemem már káprázik is néha ettől a fénytelenségtől, elég egy-két szösz és képtelen vagyok befűzni a cérnát a tűbe. Szöszteleníteni is lehet a körömlakkal. Egy halvány ecsetvonás a cérnára, egy gyors sodrás, és a szöszök máris lelapulnak:

A kulcscsomón is hasznos lehet egy pár szín. Sokkal könnyebb megkülönböztetni a sötétet a világostól, mint az arany színt az ezüstöstől. (Na persze ÉN nem festeném be az egész kulcsot, elég a fejét lekenni, de ízlések és pofonok...)

Ha hirtelen kell egy boríték, tuti, hogy nincs. Ha van, akkor biztosan fáradt a ragasztócsík rajta. Semmi gond, az átlátszó körömlakk itt is megoldás.

A tárolásuk is sokkal egyszerűbb, ha az üvegcsék tetejét megjelöljük egy pöttyel. (Na persze ez nem rám, és a három üveg körömlakkomra vonatkozik...:)) Ehhez akár használhatunk egy fültisztító pálcikát.

Feldobhatjuk tavaszra a régi cipőnket egy "új", színes talppal. Ragasszuk körbe a cipő szélét, ahol a talp találkozik a bőrrel, egy nagyobb ecsettel vigyünk fel egy sűrű, jól fedő színes lakkot, várjuk meg a teljes száradást, majd még egy soron menjünk át a talpon. Száradás után leszedhetjük a ragasztócsíkot.

A színben TELJESEN passzoló lakkok segíthetnek a cipő orrán lévő sérülések elfedésében:

Bővebb felvilágosítás érdekében felkereshetitek az eredeti posztot a Cosmopolitan oldalán. (Ezt sem gondoltam volna, hogy a Cosmo ilyen gyakorlatias tud lenni...)
+1: Ez már saját fejlesztés.
Van egy ládikám, ami a fal mellett van. Ahányszor felnyitom, feketére festi a falat. Öröm és boldogság... Egy vékony réteg átlátszó lakk persze megoldotta ezt a problémát is, a ládikán egyáltalán nem látszik, a fal (és én) boldog.
Ha a falnak támasztva teszünk a polcra képet, ugyan így kezeljük le a kép falhoz érő szélét, a későbbi fal-problémák, és fejvakarás elkerülése végett...

A kép forrása: indulgy.com

DIY abroncsos szoknya

Ez egy nagyon fontos dolog.
Ha lányunk van, előbb-utóbb (tapasztalataim szerint előbb) felmerül, hogy KIRÁÁLYNŐŐŐ akar lenni a gyermek a farsangi bálon.
És ez nagy öröm. Meg nagy gond is egyben.
Mert ugye a királynőséget szoknyában mérik. Minél nagyobb a szoknya, annál igazibb a királynő.

A titok az abroncsos szoknya. De hogyan, miből?
Az eredeti oldalon elolvasható, hogy miként jutott az ötletgazda a végső megoldásra, hogy bizony nem halcsontból, nem szoknyaabroncsból, inkább vízvezetékből csinál merevítést a szoknyába.

Ezek a csövek rugalmasak, könnyűek, minden szempontból alkalmasak a feladatra. Nem mellesleg, olcsók.
A csövek végeinek összekötése sem a véletlen műve: egy-egy menetes szár gondoskodik a biztos kötésről.

De lássuk, hogyan készül!

Akinek kérdése lenne a tárolást illetően, a következő kép mindent elmond:

Amire a csövön és a csavarokon kívül szükség lesz:
Egy szép nagy anyag. Lehetőleg fehér, műszálas anyag, ami nem koszolódik, illetve könnyen "leporolható".
A méretek:
230 cm hosszú anyag keresztbe fordítva, 85 cm szélesre vágva, szalagok minden mennyiségben.

Az anyagot összevarrjuk. A gumiház a legtetején 2,5 cm széles. Ehhez előbb eltisztázzuk az anyag felső szélét, majd simán visszahajtjuk. Hagyunk egy likat a gumi befűzéséhez:

Az anyagon a következőképpen kell elhelyezni a szalagokat:

Az anyag visszahajtott felső szélétől indulunk.
Az első abroncs 15 cm-re lesz,
a második és harmadik 10-10 cm-rel lentebb, a negyedik és ötödik 12,5 cm-re, a végén kell, hogy maradjon az anyagból 5 cm.
A bejelölt magasságokra varrjuk fel a szalagokat. Vegyük figyelembe a csövek vastagságát, hogy majd a házba be tudjuk tuszkolni a csöveket!

A szalagok végei fedjék egymást!

Méretre vágjuk a csöveket. Ezt könnyen megtehetjük egy sniccerrel.
A legalsó abroncs 228 cm,
A második 216 cm,
A harmadik 195 cm,
A negyedik 183 cm,
A legfelső pedig 142 cm.
Szépen sorban befűzzük a csöveket a szalagok alá:

Előfordulhat, hogy a csövet méretre kell vágni:

A cső egyik végébe beragasztjuk a menetes szárat:

A szalag végét elégetjük, majd néhány öltéssel rögzítjük:

Befűzzük a derekába a gumit, majd felpróbálva méretre igazítjuk:

Összevarrjuk a gumipánt végeit, majd a nyílást is bevarrjuk:

Az aljára esetleg varrhatunk egy szélesebb csipkét, de már így is komplett a dolog.
Sok sikert a kis királynőknek!

forrás