Szobai papucs

Nyilván senkivel nem szállok vitába, aki az ikeás papucsról azt állítja, hogy ár-érték arányban verhetetlen. Mégis, vannak ilyen megrögzött, mániákus emberek, mint én, akik kicsit többet is hajlandók áldozni (legalábbis időben) egy saját készítésű papucspárra, mivel valóban, ennek a papucsnak minden alapanyagát beszerezni lehet, hogy drágább, mint a fent említett. Persze, ha van egy pár (kiló) maradék anyag, ez a teória máris megdőlni látszik...

Arról nem beszélve, hogy mégis csak más érzés egy s.k. papucsban totyogva várni, míg végre lerúghatjuk a melegben a szobai papucsot!

Első lépésként kelleni fog egy papucs szabásminta, mint pl ez (a méretet a nyomtatási beállításoknál tudjuk kisebbre, vagy nagyobbra venni.):

Elkészítjük a papucs felső részét a maradék anyagokból. (Hogy hogyan, arról már volt szó itt.)

Kell egy alsó réteg vászon is:

A két réteg közé kell valami vastagabb, puha közbélés, pl. flízvatta és filc. De egy darabka maradék polár anyag is megteszi.

Ferdepánttal elszegjük a "szendvics" szélét:

Most lehet kicsit gyakorolni a kukacolást, ez egy alkalmas darab.

A talpakat is kiszabjuk. A vászonból egyből négyet is:

A filcből kettőt:

A dekorgumit körben 1 cm-rel kisebbre vágjuk:

Ragasztó spray-vel rögzítjük egymáshoz a rétegeket: a dekorgumit, a filcet, a flízvattát.

A dekorgumi mentén körben letűzzük:

Most jön az összeállítás:

Ferdepánttal körbeszegjük a papucs szélét:

Most nem papolok a vasalás fontosságáról, jelen esetben teljesen felesleges, sőt.
A mű elkészült.

Érdemes pár különböző méretű darabot készíteni, ha vendégek érkeznek ebben a sáros időben, elkápráztathatjuk őket egy lábakra koncentrált színkavalkáddal. A szabadban még úgyis várat magára...

forrás

Mert ez ilyen egyszerű ám.

Ahogy elnéztem ezt a villám-tutorialt, a fenti mondat pörgött az agyamban. 

Aztán jobban belegondoltam, és azt kell mondjam, ez tényleg elég egyszerű. Az egyetlen igazi buktatója a dolognak a cipzár bevarrása lenne, de így, kézzel felöltögetve a ferdepánt szélére nem olyan vészes kunszt.

Az anyag előkészítése fontos momentum: érdemes a két réteg anyag közé mindkét oldalán ragacsos merevítő közbélést vasalni, vagy spray ragasztóval összeragasztani a rétegeket. 

A többi tényleg egyszerű.

forrás

Gyors, kerek talpú tornazsák

Van az úgy, hogy a tanévkezdésnél megcsúsznak a dolgok, minden, amit készíteni akartunk a gyermeknek, hirtelen pótoljuk valami kész darabbal, mondván, majd tanév közben, apránként elkészül minden és sokkal szebb is lesz! (Én rendszeresen így járok.)
Itt ez a tornazsák, aki eddig nem készült el vele, tegye a szívére a kezét, hát nem jobban járt? Igaz, az eredeti posztban még kozmetikai táska az ő neve, de ez szerintem határozottan tornazsák. :)

Lássuk a szükséges hozzávalókat. Az anyagválasztás határozottan nem mindegy, valami masszív, tartós darabot válasszunk, a gyerekek ritkán bánnak kesztyűs kézzel a cuccaikkal, amikor a szülő nincs ott. Tehát:

A szabásminta igen egyszerű.
- Az anyagból vágjunk ki egy 18-25 cm átmérőjű kört, kinek mekkora tetszik. Használhatunk körzőt ehhez a művelethez.
- Határozzuk meg a zsák magasságát. Ehhez adjunk hozzá 1 cm varrásszélt az alján, és még 5 cm-t a tetején, tehát a magasság+6 cm lesz a következő rész szélessége. A hosszához vegyük elő a matek-zseninket, a kör kerületét kell kiszámolnunk. (2rxpí) Tehát: 18 cm átmérőnél a 18-cal szorozzuk meg a 3,14-et, ez durván 57 cm. Varrásszéllel 59-60 cm. Ez lesz a hossz.
Ezt a téglalapot összevarrjuk, mint ennél a zsáknál, a felső szélén egy kis részt "nyitva" hagyunk.
Nem kell zavarba jönni, ha egy kicsit bővebb, vagy szűkebb a zsák oldala a kör szélénél , kicsit beljebb lehet varrni, hogy passzoljon, vagy a kör szélénél kicsit beljebb tűzzük fel a talpra. Ritkán stimmelnek ezek a dolgok, a matematika ebben az esetben nem számol az anyag rugalmasságával, a mérőszalag elnyúlásával és még ezer tényezővel...
Ha feltűztük a kerek lapra a zsák oldalát, nagyon keskenyen össze is varrhatjuk a két részt, könnyebb lesz vele dolgozni. A felesleget levágjuk.
Feltűzzük a ferdepántot a körívre:

Felvarrjuk a kerek oldal felől, majd visszahajtva letűzzük.

Ha ez valakinek nehézséget okoz, a pontos hogyanja megtalálható ITT.
A ferdepántot félbe hajtva letűzzük, ebből lesz a zsák madzagja.
A tornazsák felső szélét duplán visszahajtjuk, az anyag színe felől letűzzük. Most jön a vasalás, mert gyakorlatilag kész a tornazsák.
Már csak be kell fűzni a madzagot...

...a két végére pedig csomót kötni:

Mehet bele a tesicucc, a madzagot összehúzzuk és rohanhat vele a gyerek a suliba.

Szabással együtt max. 1 óra, valljuk be, simán belefért volna augusztusban is, de akkor annyi új cucca volt a gyereknek, most is fog örülni az újnak!

forrás

Titkos rekesz a vállfában

Még javában tombol a nyár, utazgatunk (már aki), nem árt, ha van egy titkos rekesz a bőröndben, ahova le tudjuk rejteni a számunkra fontos iratokat, pénzt. És az sem árt, ha mindezt nem a bőröndön belül, hanem kívül tudjuk megtenni.
Zseniális ez a megoldás, plusz súlyt igazán nem jelent a bőröndben, viszont bárhol használható. Vállfa minden szálláson van.

A "titok" itt alig látszik: csak egy kis kallantyú a vállfa alján... De az kérem ott egy zseb!

Lássuk gyorsan, mi is kell hozzá. Az anyagszükséglet minimális, agy vállfányi, kis ráhagyással az alján. Kell még egy cipzár, gombostű, olló.

Akár egy vállfát is lekoppinthatunk, de ha szeretnénk biztosra menni, nyomtassuk ki a szabásmintát INNEN és INNEN. Felhelyezzük a szín-színnel szemben összehajtott anyagra és kiszabjuk:

Belevarrjuk az alsó szélbe a cipzárt. Itt hívnám fel a figyelmet, legyen ez rejtett cipzár, a sima itt nem jó, az látszik. Keskenyen varrjuk bele a cipzárt, majd a kimaradó széleket is összevarrjuk:

A vállfa akasztójánál lévő nyílást ferdepánttal szegjük körbe. Ezután sz.-sz.-sz. összehajtva végigvarrjuk az oldalakat:

Tisztázás után kifordítjuk, levasaljuk, majd jöhet a próba:

forrás

Toaster- takaró

Tudom, hogy ez első olvasásra totálisan felesleges dolognak látszik. De aki már érezte a fűtőszálakon pörkölődő por szagát, az érti, miért nem felesleges.

Ha nagyon, de nagyon értenék a fához, biztosan valami hasonlót készítettem volna:

De én a varráshoz jobban értek. Ezért készült ez...:

...ami ezt rejti:

Hogy készült? Nagyon egyszerűen. Lefektettem a tosatert egy papírra és körberajzoltam függőleges ceruzával:

Utána még centiztem is:

Ez az alap, ebből indultam:

Majd kiegyenesítettem a vonalakat, leigazítottam az íveket:

Kivágtam, majd a pirító alja és teteje szélességét lemérve megszerkesztettem a teteje és az oldala összefüggő részét:

Egy külső és egy belső anyagból kiszabtam a részeket, majd vatelinből is. A tetejére pántot készültem varrni, azt is kiszabtam:

Lerétegeztem az anyagokat. Egy bélés, egy vatelin és egy külső réteg. Ezt be is csíkoztam, mert mindenképpen le akartam steppelni:

Elkészült a pánt is:

Szabtam ferdepántot is. Ebből készült egy ruhaszárító kötél segítségével a kéder:

Egyszerűen belehajtottam a pántba a zsinórt és letűztem:

Felvarrtam a teteje-oldala részre a fület:

Minden részlet elkészült, összeállítottam a tokot. Az oldala színére feltűztem a kédert, majd rá az elejét:

Összevarrtam, ekkor így nézett ki. Alakul...

A másik oldalt is felvarrtam, majd az alját egyenesre vágtam és elszegtem a ferde pánttal:

El is készült. Tokkal-vonóval kb. másfél óra alatt.

Ugye, hogy nem is felesleges???