Nem tudom, ki mennyire érdekelt a futásban és úgy egyáltalán a sportokkal kapcsolatban, én- az idő haladtával egyenes arányban- egyre inkább. Ezért iszom, szívom magamba, mint a szivacs az ilyen okosságokat, mint pl. ez is:
Ócccsó, ránézésre azt kell mondanom, tutira kényelmes. Éljen az újrahasznosítás! Köszönet The Art of Doing Stuff-nak!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: telefontok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: telefontok. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. február 25., szerda
2014. november 12., szerda
Futó-öv-táska
Hasznos cuccokból sosem elég. Volt már telefontartó, de övtáska még nem, pedig be kell vallanom, ez inkább praktikus.
Az anyagszükséglet mindössze kb. 25 cm rugalmas anyag, egy 15 cm-es cipzár, tetszés szerint rugalmas szegőpánt, sztreccsvarró tű.
Az elkészítés menete:
Íme az anyag:
Mérjük meg azt a részt a derekunk és a csípőnk között, ahol hordani szeretnénk az övet, vágjuk le arra a hosszúságra az anyagot. Ha kicsit passzosabb, nem baj, legalább nem fog lobogni, amikor futunk.
Következő lépésként gombostűzzük fel a cipzárt az anyag színére, felvarrás után pedig a színe felől letűzzük:
Az anyagot félbe hajtva a másik oldalon ugyan így járunk el:
Kifordítjuk a kialakult csövet, majd a visszája elől rugalmas öltésekkel végigvarrjuk a cipzárig a széleket:
A cipzárt kinyitjuk, majd a cső két végét összepasszítjuk és az anyag visszája felől körben összevarrjuk:
A cipzáros nyíláson keresztül kifordítjuk. Ezt kaptuk, már majdnem kész is:
Most jön a rugalmas szegély felvarrása. Ez lehet egy vékonyabb gumi is, ennek az lesz a feladata, hogy az övet nem fogja hagyni meggyűrődni, eltekeredni a derekunkon futás közben. Felcsíptetjük vagy feltűzzük az anyag szélére, cikcakk öltéssel végigtűzzük (szélesség: 4-es, öltéshossz: 3-as):
A másik szélen ugyan így.
Kész is az övtáska. Jó pakolós, ami kellhet pár km-en, tutira elfér benne. (Oké, a víz nem...)
Az anyagszükséglet mindössze kb. 25 cm rugalmas anyag, egy 15 cm-es cipzár, tetszés szerint rugalmas szegőpánt, sztreccsvarró tű.
Az elkészítés menete:
Íme az anyag:
Mérjük meg azt a részt a derekunk és a csípőnk között, ahol hordani szeretnénk az övet, vágjuk le arra a hosszúságra az anyagot. Ha kicsit passzosabb, nem baj, legalább nem fog lobogni, amikor futunk.
Következő lépésként gombostűzzük fel a cipzárt az anyag színére, felvarrás után pedig a színe felől letűzzük:
Az anyagot félbe hajtva a másik oldalon ugyan így járunk el:
Kifordítjuk a kialakult csövet, majd a visszája elől rugalmas öltésekkel végigvarrjuk a cipzárig a széleket:
A cipzárt kinyitjuk, majd a cső két végét összepasszítjuk és az anyag visszája felől körben összevarrjuk:
A cipzáros nyíláson keresztül kifordítjuk. Ezt kaptuk, már majdnem kész is:
Most jön a rugalmas szegély felvarrása. Ez lehet egy vékonyabb gumi is, ennek az lesz a feladata, hogy az övet nem fogja hagyni meggyűrődni, eltekeredni a derekunkon futás közben. Felcsíptetjük vagy feltűzzük az anyag szélére, cikcakk öltéssel végigtűzzük (szélesség: 4-es, öltéshossz: 3-as):
A másik szélen ugyan így.
Kész is az övtáska. Jó pakolós, ami kellhet pár km-en, tutira elfér benne. (Oké, a víz nem...)
2013. július 19., péntek
Ajándékok a keresztlányomnak
Nem volt egyszerű a feladat. 12-13 éves lánynak táskát varrni egyáltalán nem egyszerű. Nem tudok teljesen azonosulni a mai divattal, de azt sem szeretném, hogy a színtelenségbe fulladjanak a mai fiatalok, mint anno mi tettük a fekete-fehérrel. De ha túl színes lesz valami az sem jó. Szerintetek sikerült elkapnom a jó vonalat?


A telefon tartóval már egyszerűbb dolgom volt, az nem látszik lépten-nyomon... Ismerős? (Leírás ITT)
Sajnos a ciklámen annyira bevillant, akárhogy masszíroztam ezt a képet, nem tudtam teljesen kivilágostani. |
2013. július 14., vasárnap
Újabb kamera/telefon tartó
Nem vagyok mániás, nem akarok minden egyes kütyümnek házilag készült tokot varrni. Nem is fogok. De ajándékba már készítettem jópárat, eddig mindig sikere volt.
Most egy igen egyszerű darab következik, telefonhoz, fotómasinához is jó.
A forrás persze fotómasinához készíti, de a méretek szabadon variálhatók, szerintem telefonhoz sem lenne rossz.Kell majd hozzá kétféle anyag, ferdepánt, merevítő közbélés, patent vagy mágneszár, esetleg egy gomb.
Először is, meghatározzuk a méreteket. Ehhez lemérjük a masinát:
A kis táska elejéhez kiszabjuk a masina méretének megfelelő zseblapot a külső és a belső anyagból is, körben 1 cm ráhagyással. Kell egy kis bőség, hogy könnyedén belecsusszanjon a kamera/telefon, és még össze is kell majd varrni...
Ezt a két lapot alábéleljük:
A hátsó panelek kiszabásához jöjjön egy kis matek. Ugye kell egyszer a kamera/telefon szélessége, magassága. (Ehhez simán használhatjuk az első lapot.) A magasságra felfelé rámérjük a masina szélességét, majd a magassága felét újból, mert ez a rész fog előre hajlani. Ezt is mindkét anyagból kiszabjuk, alábéleljük.
Egy edényke segítségével lekerekítjük a visszahajló részt, majd a béléseket szembe fordítva fél cm szélesen összetűzzük a külső és a belső részt:
Most jön a tok oldala, amit a vastagságnak megfelelően, másfél cm ráhagyással szabunk.
A hossza megfelel az első panel méreteinek: 2x a magassága, egyszer a szélessége.
Ezt is kétszer szabjuk, egyszer a külső, egyszer a belső anyagból, és természetes, hogy alá kell bélelni.
Feltűzzük a zsebpanelekre:
Ez az egyetlen rész, amit színt-színnel szembe fordítva varrunk.
Feltűzzük körben az oldalsó részt, majd végigvarrjuk.
Ezután a két részt összetűzzük:
Körbevarrjuk fél cm szélesen, ezzel el is készült az eleje:
A ferdepánttal elszegjük a zseb felső szélét:
Feltűzzük a hátsó panelre a zsebet:
A ferdepántot körben feltűzzük a szabad szélekre:
Majd visszahajtva a csücsköket eligazgatjuk és körben letűzzük:
Felvarrjuk a patent részeit:
Majd egy kis gombbal díszítjük a visszahajló részt:
2013. július 9., kedd
Üres kézzel futni?
Bár én nem vagyok hajlandó futáshoz magammal vinni a telefonom (arra a kis időre mindenki tudjon már nélkülözni...), mégis jól jönne egy ilyen, a karra rögzíthető kis tatyó az iPodomnak. (Zene nélkül nem bírom olyan jól a futást...)
Itt megint lehet a méretekkel variálni, nyilván egy telefonnak nagyobb tok kell, mint egy kisebb kütyünek. A forrás méretei: 18x 14 cm.A téglalap 14 cm-es oldalait egymáshoz illesztve fél cm-es varrásszéllel összevarrjuk, majd levasaljuk vagy lenyomkodjuk az ujjainkkal és kifordítjuk:
Hogy a varrásszélt ki hova igazítja, ízlés dolga. Lehet hátul középre, vagy oldalra. Itt oldalra van téve.
Megjelöljük a két oldalt:
Majd a gombostűket bentebb húzva két kis behajtást csinálunk (szimmetrikusan):
Letűzzük egy-egy gombostűvel a hajtásokat:
Fél cm-t visszahajtunk, majd még egyszer ugyan ennyit a szabad szélből a behajtásokkal együtt:
Majd a másik oldalon ugyan így visszahajtjuk az anyag szélét és letűzzük. (Gondosabbak ezzel kezdhetik, mielőtt a téglalapot összevarrnák, már le is lehet hajtani ezt a szélt.)
Vasalás következik. A hajtásokat végig vasaljuk a tasak teljes hosszán, kicsit le is préseljük:
Most jön a tasak teteje. Szükséges hozzá egy 18x5 cm-es téglalap. Félbehajtjuk, két oldalán fél cm szélesen összevarrjuk:
A hajtott szélnél a csücsköket lecsípve kifordítjuk, majd a sarkokat szépen kiigazítva levasaljuk.
A szabad szélnél fél cm-t visszahajtunk, így illesztjük a tasak visszahajtott széléhez:
Két soron letűzzük a fedő szélét, ezzel a szabad szélt is eldolgoztuk és a fedő rögzítve van a helyén:
Felvarrjuk a tépőzárat:
Most jön a gumipánt. Erős gumit válasszunk, rugalmasat és széleset, hogy ne csússzon, ne engedjen.
Kb. félbevágjuk, az egyik felét a tok aljára varrjuk, a másik gumit a tasak fedelének a varrásához tűzzük:
A gumira felvarrjuk a tépőzárat. Hogy a gumi rugalmas maradjon, több, kis négyzet formájában varrjuk fel:
Már indulhat is a futás!
(Ui: ahogy én csinálnám...
Csak a sorrendet variálnám meg, de azt nagyon.
A téglalap felső szélét, ahogy már korábban is megjegyeztem, először duplán behajtva letűzném. Ezután elkészíteném a fedő-füllentyűt, majd a szélétől másfél cm-re felvarrnám. Most hajtanám össze a téglalapot, összevarrnám, kifordítanám. Már csak a behajtások hiányoznak, az alja felhajtás... innentől pedig kb. ugyan az. De a babra-melót így megúsznám...)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)