Mentsünk régi könyveket!

Kicsit tovább gondoltam a szeptember elején posztolt  textillel bevont könyveket.  Miután van egy halom puha fedeles könyvem, rávettem magam, hogy azokból mentsem, ami menthető. Tovább mennék; mind menthető.
Volt egy ősöreg könyvem. A történetet kiskoromban a tv-ben kedveltem meg, de könyvben elolvasni is ugyanolyan izgalmas volt, mint végig nézni Bujtor István alakításában Sándor Mátyás kalandjait.
A könyv ára 49 Ft volt, ez máris sokat elárul a koráról. Nem kevesebbet az állapota:

A puha fedél szélei már lassan rostokra bomlanak.
Szalaggal megerősítettem a nyíló szélt, hogy a meghajlástól ne essen le a borító:

 Szerintem bármilyen jól tapadó szalag megfelel, ami nem merev. Nekem egy festő szalag került a kezem ügyébe, ezt ragasztottam fel. Kivágtam kemény kartonból két lapot, ami a borító méreténél 2 mm-rel keskenyebb:

Majd ragasztó spray-vel felragasztottam a könyv gerincétől 2 mm-re, a fedélre. Így örökre eltűnt a könyv borítója, de a könyv cserébe még sokáig épségben megmaradhat!

Innentől a korábbi poszt instrukciói alapján csomagoltam a könyvet:

A puha fedeles könyveknél nem lehet a gerinc mellé betuszkolni azt a kis fülecskét, így azt behajtottam és egy csepp ragaccsal rögzítettem.
El is készült a kemény fedeles könyv, ami már csak egy feliratot vár:

Inspiráció: Innen.
Anyag: Ikea.

Trükkös kis hátizsák (avagy jön a buliszezon!)

A zsebesek elleni tökéletes védelem!
Mert ugye kinek hiányzik a Szilveszteri bulin egy kizsebelés? Ez a darab szerintem tökéletesen bele tud simulni egy bulizós szerelésbe.
(Ne kérdezze senki, hol lehet ezüst műbőrt felhajtani, fogalmam sincs, eddig még a neten is csak egy darabka bőrt találtam, de azt senki ne próbálja meg "háztartási " varrógéppel megvarrni, nem fog menni.)

Tehát, a szükséges anyagok (a cipzár szétszedhető, mint amit a dzsekikbe szoktak használni. Ezzel a saját életünket könnyítjük majd meg.) A táskapánt legyen olyan széles, mint a félkarikák:

Először kiszabjuk a táska testét és a zsebet a műbőrből. A méretek: 39x48 cm.

Első lépésként felvarrjuk a cipzárt a rövidebbik oldalakra:

A cipzárt szétnyitva összevarrjuk az egyik oldalt, majd egy akasztót varrunk a cipzár végéhez. Felvarrjuk a zsebet is:

Összevarrjuk a másik oldalt. Elkészítjük a vállpántokat:
a táskapánt szalag egyik végét átdugjuk két karikán, visszahajtjuk az anyagot és letűzzük két soron.  A cipzár végéhez felvarrjuk a vállpántokat (a pántok végét varrás előtt mindig égessük meg kicsit, hogy rögzítsük a pánt szálait és ne rojtosodjon el):

Kifordítva a varratokat egymáshoz passzítva a táska alját is összevarrjuk:

Az alsó varrás két csücskébe egy-egy karikával ellátott fülecskét varrunk:

Ezekhez a karikákhoz fogjuk rögzíteni azokat a pántokat, amivel majd tudjuk szabályozni a tatyó magasságát.
Ehhez ismét két szalagot vágunk, és a szalagok végéhez varrjuk a karabinereket.

Már csak a bélést kell belevarrnunk. Két db 39x48-as téglalapot szabunk, összevarrjuk, majd a visszahajtott felső szélét a cipzárhoz öltögetjük:

Ha elkészült, összehúzzuk a cipzárt, a táska pántjait áthúzzuk a cipzár túlsó végén lévő karikán, a "beeső" oldalakat eligazítjuk:

Megfordítva összetűzzük a karabinerekkel a két alsó csücsköt:

...éééés, íme:

Így nem fér bele sok minden, de amire egy buliban szükség lehet, elrejthető benne. A cipzár kinyitásához le kell vennünk, így mondhatjuk, hogy "zsebesbiztos":

Ha pedig egy-két holmit még szállítanánk is benne, elég az alsó csücsköket "szétengedni", máris több lesz benne a hely:

forrás

Füzetborító egyszerűen

Volt már erről szó, készült egy pár aranyos darab nálam is, de most újabb, egyszerűbb darabot találtam, ezt is ki fogom próbálni. Tetszenek a részletei.

A leírás szerint a füzet magasságához egy inch-et, azaz 2,5 cm-t kell hozzáadni, a szélességét pedig meg kell toldani 5 inch-el, vagyis 12,7 cm-el.
Ezek alapján szabjuk ki a borító anyagait. Kell egy kívülre, kell egy belülre, és persze fog kelleni egy közbélés, ami akár ragasztós, akár flízvatta is lehet. Ízlés szerint.

Először felvasaljuk/ragasztjuk a belső anyagra a közbélést, majd színt színnel szembe fordítva összevarrjuk a rétegeket. Lyukat a kifordításhoz azért hagyjunk...

A csücsköket lecsapkodva kifordítjuk a borítót, a széleket levasaljuk.

A következő lépéshez legjobb lesz elővenni a füzetet és azzal dolgozni.
Először félbehajtjuk a borítót, alul felül megjelöljük a felező vonalat, majd szétnyitva ehhez passzítjuk a füzet gerincét. Behajtjuk az oldalakon túllógó részeket, ami hozzávetőlegesen 6 cm lesz:

A borító szélétől egy-két milliméterre letűzzük a szélét, ezzel egy lépésben rögzítjük a visszahajtott részt és tartást adunk a borítónak.
Belevarrjuk a gumit. Ha van ilyen kis karikánk a megfelelő célszerszámmal, akkor a borító belsejénél varrjuk oda a gumipánt végeit. (Nagyon tetszik ez a megoldás...)

Végül felkerülhet egy mutatós, nagyobbacska gomb a borító elejére:

Ajándékba sem utolsó, nem???

forrás

Újabb három napló

Szerintem egyre szebbek születnek... vagy csak az újdonság ereje?
Acélszürke borítós határidőnapló flitteres csipke csíkkal:

 Kordbársony borítós határidőnapló:

Farmer borítós napló, csíkos csíkkal:)

Ha valamelyik megtetszett, meg is tudod vásárolni. Klikk IDE, vagy megtalálod a  Meskán is.

Tapasztalatok a füzetborítóval

Elkészítettem az első, a második és a harmadik füzetborítómat is.

Így vannak tapasztalataim, amiket fontosnak tartok EHHEZ a bejegyzéshez hozzáfűzni. Vannak pozitív felfedezések is, de vannak olyanok is, amire annyit mondanék: szívás.

Először egy zsebnaptárhoz készült borító. Az anyagválasztástól eltekintve egészen jók a tapasztalatok, de ha valahol el lehet rontani, az rögtön a legeleje. Én elhagytam a vasalást, "jó lesz az úgy nekem"felkiáltással. Nem kéne. Lusta voltam előszedni a vasalódeszkát és a vasalót. Látszik is.

A második jó tanács: a tutorial szerint 0.75cm-t kell ráhagyni+ a varrásszél. Ez így majdnem kevésnek bizonyult. Kissé feszesre sikerült ez az első, próba darab.

Nem szöszöltem a díszítő csíkkal, egy másik anyagból dolgoztam, ennyi.

Feltűztem a csíkot, ráfektettem a teljes anyagot, rávarrtam, utána vágtam méretre. Így nincs tévedés.

Na itt látszik, mennyire fontos a vasalás...

Tettem rá ceruzatartót, amit az eredetiről hiányoltam, ráadásul tettem rá egy szalagot, amivel össze tudom gombolni a határidőnaplóm fedeleit. (Így talán nem lesz rongyos a kicsike nyár közepére, mint az eddigiek...) Na a szalaggal volt még egy kis kalandom, mire kisakkoztam, hogy hova varrjam, merről- meddig- miért is kellett ez nekem... De megvan, rajta van.

...és itt is a randa lustaság eredménye: vasalatlan szélek... fúúúúj!

Azért a végeredmény pofás lett, nem?

Az újonnan szerzett tapasztalatok birtokában, a hibákat kijavítva, a lustaságot leküzdve készült még két férfiasabb darab, az egyiket apukámnak készítettem névnapjára, a másik a Meska boltomban megtalálható, de ha valaki szeretné, meg tudja vásárolni ITT is. Sima A5-ös spirálfüzetet tettem bele, de lecserélhető, átrakható akár ugyanilyen méretű határidő naplóra vagy projekttervező, regiszteres, stb. füzetre...