2013. július 30., kedd

Bőröndcimke

Bár lassan kifutunk az utazgatós időszakból, még gyorsan elkészülhet a következő, igen hasznos darab:
Az elkészítése igen egyszerű.
Kezdjük a méretekkel:
Az alaphoz kell két db 10x18 cm-es téglalap, mondjuk vászonból (de ez tetszőleges),
mindkét rétegre való merevítő közbélés,
egy db 5 cm széles és 36 cm hosszú szalag.
Még kelleni fog egy vinyl lapocska is, ami alá be tudjuk csúsztatni a papírkártyát. Ez készülhet akár egy irattartó elejéből is...
Először felvasaljuk a merevítő közbélést a vászon lapocskákra:

Elkészítjük a szalagot. Vasalással kezdünk: először bevasaljuk a két vágott szélet a közepe felé, majd félbehajtjuk a szalagot és újra levasaljuk:
Ezután letűzzük a szalag széleit:
Az egyik téglalap végéhez feltűzzük a szalag két végét:
A másik téglalapot színével lefelé ráborítjuk, fél cm szélesen körben letűzzük. A szalaggal szemközti végen hagyunk egy lyukat a kifordításhoz:
A csücsköket lecsipkedjük, majd kifordítjuk:
A vinyl lapot ráfektetve körbetűzzük a téglalapot, ezzel egy lépésben bevarrjuk a lyukat is:
Máris elkészült, gyors és egyszerű!

2013. július 29., hétfő

Újrahasznos póló- újabb mód a férjek polcainak kiürítésére:)

Végy két, azaz KETTŐ férfipólót. Ürül a polc...:D
Az egyik pólót ferdén elvágjuk, majd a másik pólóból applikálunk hozzá egy alátétet. Hát nem zseniális? Terhes anyukáknak is ajánlom figyelmébe!

2013. július 27., szombat

Füzetborító egyszerűen

Volt már erről szó, készült egy pár aranyos darab nálam is, de most újabb, egyszerűbb darabot találtam, ezt is ki fogom próbálni. Tetszenek a részletei.
A leírás szerint a füzet magasságához egy inch-et, azaz 2,5 cm-t kell hozzáadni, a szélességét pedig meg kell toldani 5 inch-el, vagyis 12,7 cm-el.
Ezek alapján szabjuk ki a borító anyagait. Kell egy kívülre, kell egy belülre, és persze fog kelleni egy közbélés, ami akár ragasztós, akár flízvatta is lehet. Ízlés szerint.
Először felvasaljuk/ragasztjuk a belső anyagra a közbélést, majd színt színnel szembe fordítva összevarrjuk a rétegeket. Lyukat a kifordításhoz azért hagyjunk...
A csücsköket lecsapkodva kifordítjuk a borítót, a széleket levasaljuk.
A következő lépéshez legjobb lesz elővenni a füzetet és azzal dolgozni.
Először félbehajtjuk a borítót, alul felül megjelöljük a felező vonalat, majd szétnyitva ehhez passzítjuk a füzet gerincét. Behajtjuk az oldalakon túllógó részeket, ami hozzávetőlegesen 6 cm lesz:
A borító szélétől egy-két milliméterre letűzzük a szélét, ezzel egy lépésben rögzítjük a visszahajtott részt és tartást adunk a borítónak.
Belevarrjuk a gumit. Ha van ilyen kis karikánk a megfelelő célszerszámmal, akkor a borító belsejénél varrjuk oda a gumipánt végeit. (Nagyon tetszik ez a megoldás...)
Végül felkerülhet egy mutatós, nagyobbacska gomb a borító elejére:
Ajándékba sem utolsó, nem???

2013. július 25., csütörtök

Textil kosárka (kacattartó)

Újabb, persze, hogy ééédes kosárkákra bukkantam.
Milyen szépen elvannak benne a szalagok, nézzétek csak:
Hát enélkül nem lehet. Vagyis lehet, csak nem érdemes...:D
Az elkészítése amúgy tökegyszerű.
Tetszőleges méretű köröket vágunk egy külső, egy belső anyagból és flízvattából.
Fél cm szélesen, a felső szálat meglazítva körbetűzzük a három egymásra rakott réteget, majd még egyszer ugyan így körbetűzzük fél cm-el beljebb:
Beráncoljuk, így a kívánt méretűre húzzuk a kosárka szélét. A kilógó szálakat elkötözzük és levágjuk.
Egy szélesebb pántot szabunk, amit félbehajtva levasalunk. A szabad szélével a kosárka széléhez passzítva feltűzzük a pántot:
A pánt szélét visszahajtva belülről gombostűvel rögzítjük, majd kézzel felvarrogatjuk a pánt szélét.
Ugye mennyire egyszerű?
Ajándékba is készülhet, akár szettben is:

Gyerekmunka: farmer és gyöngy karkötő

A nagyobb leány nagyon szeret kézműveskedni. Tele van a padlás a fonott-csomózott barátság karkötőkkel, amiket egymásnak gyártanak az osztálytársakkal.
Találtam valamit, amivel ő lehet a csúcs az osztálytársak szemében, és közben elkezdhet tanulni varrni is. Anno én a férc öltéssel kezdtem, ehhez a karkötőhöz más nem is kell.

2013. július 24., szerda

Mi legyen a régi lemezekkel?

Örököltem lemezeket, sokat. Lemezjátszóval együtt. Csak az a baj, hogy a padláson porosodnak együttes erővel, és ezen nem is óhajok változtatni.
Találtam egy szenzációs ötletet a kedvenc "újrahasznosítós" blogomon:
Mivel a bakelit hőre lágyul, itthon is egyszerűen formázható.
Első lépésként meg kell találni a megfelelő lemezt. Nálunk ez nem lesz gond, ezernyi (számomra) értéktelen lemezem van...
Előmelegítjük a sütőt 100-120 fokosra, majd megkeressük a megfelelő tálat, amivel formázhatunk.
Rátesszük a lemezt...
Megtámaszthatjuk a középpontot egy ceruzával vagy pálcikával, ha az edény lyukacsos, de ha óvatosan dolgozunk, nem fog elcsúszni. A lemez forró lesz, tehát a nyomkodáshoz kesztyű szükségeltetik!
Formázhatjuk kedvünkre, mert ha az eredmény mégsem tetszik, csak vissza kell dugni a sütőbe a lemezt és a hiba javítható.
...és hogy ez mire jó?

2013. július 23., kedd

Micsoda ötlet!

Szeretem a zászlófüzéreket, nagyon is.
Szívesen díszítek vele, van a lányaim szobájában is.
A következő szülinapi összeröffenésre is tervezek egyet az udvar díszítéséhez,  és miután megtaláltam EZT, már tudom is, hogy hogyan. Tökegyszerűen...
Egyszerűen zseniális...:)

2013. július 22., hétfő

2013. július 21., vasárnap

Varrva díszítés

Egyszerűen nem megy a kukacolás.
Ha ezt látom, besárgulok...
Mondanám, hogy tudom miért, de valahogy nem jön össze. Sem az eszközök nem jók, amiket vettem (valamire fogni kell, hát nem?), de a kezem sem áll rá tökéletesen. Nem nekem való, na.
De a varrással nem csak szabadkézi tűzéssel lehet díszíteni. Nekem nagyon tetszik ez a módja is:
Mint egy ceruzarajz.
Nem kellenek hozzá különleges eszközök. Olyan anyaggal kell dolgozni, ami nem hajlandó nyúlni, vagy szigorúan alá kell bélelni.
A szokásos varrógéptalp és egy univerzális tű megteszi. Ezt már szeretem...
Kell találni hozzá egy egyszerű mintát. ITT  sokféle madár minta található, egy faág megrajzolásával azért szerintem bárki megbirkózik...
Illanó filccel felrajzoljuk a mintát az anyagra:
Először végighaladunk a körvonalakon egyszer, hogy megadjuk a külső vonalakat:
Kis öltéshosszal dolgozzunk, így könnyebb lesz. Az egyenes vonalakon könnyedén fogunk haladni, a hegyes részeknél inkább emeljük fel a talpat, fordítsuk az anyagot és úgy haladjunk tovább. A lényeg, hogy ne álljunk meg, vágjuk el a szálat, egy varrással vigyük végig a minta körvonalait.
Most következik a karakteresítés. Egy vonalon vagy íven újra és újra átmehetünk, ahogy jónak látjuk:
Nem kell precíznek lenni. Haladjunk a minta mentén, de nem kell pontosan követni.
A következő lépésben teszünk bele egy kis "satírt".
Ehhez a cikcakk öltést fogjuk használni.
A kicsitől a nagyig, a ritkától a sűrűig, csak legyen benne átmenet.
Satírozáshoz nem kell feltétlen cikcakkot használni, egyenesen is varrhatunk, előre-hátra:
Oké, szerintem a cikcakk szebb.
Itt a végeredmény:
Ez az előre-hátra varrással "satírozott" madárka
Ez pedig a cikcakkal rajzolt.