Szobai papucs

Nyilván senkivel nem szállok vitába, aki az ikeás papucsról azt állítja, hogy ár-érték arányban verhetetlen. Mégis, vannak ilyen megrögzött, mániákus emberek, mint én, akik kicsit többet is hajlandók áldozni (legalábbis időben) egy saját készítésű papucspárra, mivel valóban, ennek a papucsnak minden alapanyagát beszerezni lehet, hogy drágább, mint a fent említett. Persze, ha van egy pár (kiló) maradék anyag, ez a teória máris megdőlni látszik...

Arról nem beszélve, hogy mégis csak más érzés egy s.k. papucsban totyogva várni, míg végre lerúghatjuk a melegben a szobai papucsot!

Első lépésként kelleni fog egy papucs szabásminta, mint pl ez (a méretet a nyomtatási beállításoknál tudjuk kisebbre, vagy nagyobbra venni.):

Elkészítjük a papucs felső részét a maradék anyagokból. (Hogy hogyan, arról már volt szó itt.)

Kell egy alsó réteg vászon is:

A két réteg közé kell valami vastagabb, puha közbélés, pl. flízvatta és filc. De egy darabka maradék polár anyag is megteszi.

Ferdepánttal elszegjük a "szendvics" szélét:

Most lehet kicsit gyakorolni a kukacolást, ez egy alkalmas darab.

A talpakat is kiszabjuk. A vászonból egyből négyet is:

A filcből kettőt:

A dekorgumit körben 1 cm-rel kisebbre vágjuk:

Ragasztó spray-vel rögzítjük egymáshoz a rétegeket: a dekorgumit, a filcet, a flízvattát.

A dekorgumi mentén körben letűzzük:

Most jön az összeállítás:

Ferdepánttal körbeszegjük a papucs szélét:

Most nem papolok a vasalás fontosságáról, jelen esetben teljesen felesleges, sőt.
A mű elkészült.

Érdemes pár különböző méretű darabot készíteni, ha vendégek érkeznek ebben a sáros időben, elkápráztathatjuk őket egy lábakra koncentrált színkavalkáddal. A szabadban még úgyis várat magára...

forrás

Még egy utolsó... papucsból saru

(Ígérem, nem lesz több. Annyira tetszik ez a fajta újrahasznosítás, hogy ezeket muszáj volt egy helyre gyűjtenem.)

Ez most egy szokatlan munka lesz. Készül majd egy talp, amibe tetszőlegesen lehet majd befűzgélni a szalago(ka)t, így egy "sok in 1" cipő lesz a végeredmény. Tehát, az inspirációk:

A lényeg, hogy a talpon, vagy a talp szélén létre kell hozni egy huroksort, amibe tetszőlegesen be lehet fűzni a szalagot, de ha egy-egy hurok kimarad, nem zavaró.
Az eszközök:

Olló, szike, ragasztó, alkoholos filc, fogó, cipőfűző/erős madzag, szalag, varratbontó, tű...
Adott tehát a sokat emlegetett gumipapucs:

Szétvagdossuk. Kéjesen, mint mindig...:)

Most jön az alkoholos filc és egy vonalzó. Bejelöljük a lyukak helyeit:

Most jön a cipőfűző, vagy bármilyen erős madzag és a tű. Befűzzük a tűbe a madzagot és a jelölt pontokon leöltünk a talp alja felé. Kb. 1 cm-re a kijövő ponttól visszaöltünk. Használjuk a fogót segítségül az öltésekhez, mert ez nem egyszerű.

Amikor minden ponton megvan az öltés, használhatunk egy hegyesebb árt, egy vastagabb tűt vagy egy varratbontót, amivel rést vájunk a talp alján, ahova a madzag be tud csúszni. Oda eldugjuk a madzagot, hogy járás közben ne kopjon el. Egy csepp ragasztóval rögzítjük a rés széleit.

Amikor elkészültünk, ilyennek kell lennie:

A középső lyukba egy hurkot képzünk. Alulról felöltünk a lyukon keresztül, majd fentről vissza, így felül lesz egy hurok. Alul csomót kötünk rá, kis ráhagyással elvágjuk a madzagot, majd fentről behúzzuk a csomót a lyukba.

Alulról így néz ki:

Miután alul minden kis csomót és madzagot ragasztóval rögzítettünk, ideje a színén befűzni a szalagot. Ez tetszőleges, lehet ferdepánt, műszálas szalag, sál, nyakkendő, akármi. A befűzés módja is tetszőleges.

forrás

Papucsból szandál

Nem vagyok nagyon odáig ezekért a gyékény-utánzatú talpakért, de így kifejezetten jól néz ki, tagadhatatlan. Ráadásul ez is filléresnek mondható beruházás, egy ilyen szandál pedig nem terem minden üzletben...

A flipflop papucson kívül kelleni fog még pár dolog:

Először megszabadulunk a papucs pántjaitól. Mivel alul nem tudjuk kiszedni a csonkokat, lényeges, hogy szépen vágjuk le.

Most van egy pár talpunk. Vágjunk papírból két csíkot a keresztpántoknak, modellezés következik. Vékonyabb csíkokból a szandál boka felőli pántjait is lemodellezzük, celluxszal felragasztjuk a helyére őket:

Nincs semmi kőbe vésve, lehet alkotni. Íme egy kis segítség, hogyan:

Ha kész a modell, egy alkoholos filccel berajzoljuk a talp vonalát, kiterítjük és feliratozzuk az egyes elemeket:

Most jön a szabás. Bőrből kivágjuk az egyes elemeket. Ollóval nem érdemes elkezdeni, élesebb szerszám kell, amivel egy vágással ki lehet szabni a teljes csíkot. Szike és fémvonalzó kell ide!

Ha nem lenne elég hosszú a bokapánthoz a bőrdarab, pár öltéssel összevarrjuk két pánt végeit.

Most jön a talp bevágása. Ha ilyen fonott talpú papucsot vettünk kezelésbe, akkor a szegély alatt közvetlenül, kb. 2 cm mélyen kell bevágni. Ha sima gumipapucsot alakítunk át, akkor a talp közepénél vágjuk be, legalábbis törekedjünk rá...

A ragasztózáshoz használhatunk egy éttermi vagy műanyag kést. Minél több ragacsot be kell juttatni a lyukakba:

A bőrpántok hosszát levágjuk, hogy a jelölésen felül csak 2 cm maradjon, ezt a részt kell majd betuszkolni a talpba. Valamilyen eszközzel, pl. jégkrém pálcikával segítünk a pántoknak a helyükre kerülni:

Egy teljes éjszaka kell majd a száradáshoz.

Majdnem kész a szandi, már csak néhány dolog...

A bokapánthoz visszahajtjuk a függőleges szárakat, egy csepp ragasztóval és pár öltéssel rögzítjük:

A csathoz egy aprócska lyukat ütünk a bőrpántba, majd ezen keresztül rögzítjük (ragasztóval és pár öltéssel):

A hosszabbik pánton is ütünk néhány lyukat. Hagyjuk a ragasztót egy teljes éjszakán keresztül száradni, aztán rá is mondhatjuk, hogy kész!

forrás