Hát, feketét varrni napsütés mellett nagyon jó. Sokkal kellemesebb, mint sötétben, már-már kiugró szemekkel... viszont fotózni elég nehéz. Itt kérek elnézést a most következő képekért.
Ott tartottam, hogy elkészültem a szabással. Korábban nem szóltam az ujjáról. Ugyan úgy szabtam ki, mint ennél a blúznál, csak mivel ez a pamut igen rugalmas, szűkebbre szabtam és jóval hosszabbra, 15cm-t ráhagytam.
Most jött a ráncolás. Mivel utólag ezeket a cérnákat kihúzom, tökmindegy, milyen színnel ráncolok:
A háta vállvonalát használtam mércének, akkorára húztam össze.
Ezután az oldalát készítettem el:
Ott tartottam, hogy elkészültem a szabással. Korábban nem szóltam az ujjáról. Ugyan úgy szabtam ki, mint ennél a blúznál, csak mivel ez a pamut igen rugalmas, szűkebbre szabtam és jóval hosszabbra, 15cm-t ráhagytam.
Ezután az oldalát készítettem el:
Jöhet a blúz összeállítása. Színt-színnel szemben összetűztem, majd rugalmas öltéssel összevarrtam.
Ez nagyon fontos. Ha nem így varrjuk össze, a gép esetleg kihagy öltéseket, de ha nem, akkor is könnyen megpattanhat a varrat használat közben. Annál pedig nincs hervasztóbb, mikor itt-lyukad-ott lyukad a vadiúj blúz, amire esetleg még büszkék is lehetnénk...
A nyaka szegését nem lihegtem túl. A legegyszerűbb megoldást választottam: kiszabtam egy jó hosszú, 1.5 cm széles csíkot az anyagból, feltűztem a nyakkivágásra, majd középen haladva szépen felvarrtam:
Bevarrtam az ujját. Itt sem erőszakoltam a széleket egymáshoz, hagytam, hogy kifeküdjön az ujja a karöltőben:
Ezután már csak kirángattam a ráncoló varratokat, felhajtottam az alját, az ujjakat, mind-mind rugalmas varrattal. Levasaltam. Fotóztam. Egy csomót. Tényleg.
Egy kép használható is lett:
Épp csak alig láthatóak a részletek...
Annyira nem dúsan ráncolt, mint az eredeti. Nekem így tetszik, de ha valakinek AZ jobban bejön, csak kicsit jobban szét kell nyitni a csíkokat a szabásmintán, a végeredmény pedig olyan lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése