2014. november 6., csütörtök

Cuki kockás kötényke

Ez a kötényke maga a tavasz. Nekem legalábbis.
Íme teljes nézetben:
...és még praktikus is:
Összesen 120 cm az anyagszükséglet, persze duplaszéles anyagból.
Először szükséges a mintához igazítani az anyagot, azaz a kockák mentén levágni:
Ezután az anyagunkat félbehajtjuk, az anyag színe befelé nézzen. Levágjuk belőle a következő szélességű csíkokat:
-1 db 56 cm,
-2 db 20 cm,
-1 db 11 cm.
A 11 cm széles csíkot 120 cm hosszúra szabjuk, középen félbevágjuk, majd a végeket 1 cm szélesen bevasaljuk:
A legnagyobb csík két szélét duplán behajtva levasaljuk, majd letűzzük:
Ezután az alját szintén 1 cm-re, majd 8 cm-re felhajtva levasaljuk, ezután ezt is letűzzük:
Most jön a derék ráncolása. A felső szálat a varrógépen kilazítjuk, majd szép, nagy öltésekkel végigvarrjuk. (Profik ÍGY is csinálhatják.) Az alsó, feszes szálakat meghúzzuk:
A korábban bevasalt szélű pánthoz igazítjuk a ráncolt rész szélességét:
A ráncolt részre fektetjük a pántokat, kívülre is, belülre is egyet, a színével a ráncok felé. Felgombostűzzük, majd felvarrjuk a pántokat:
Figyelem, a levasalt rész lógjon túl a széleknél!
Most az jön, hogy a kötényt be kellene valamilyen csodával határos módon tekerni a két pánt közé.
Így valahogy:
Majd a túlsó oldalon végigvarrjuk a tűzésnél 1 cm szélesen:
Az összesodort anyagot meghúzzuk az egyik végén, ezzel szépen kifordítjuk a kötényt:
A bevasalt széleket kiigazítjuk:
Kész is a kötény nagy része, már csak a szalagokat kell az oldalához varrni.
Ehhez a kiszabott 2 db 20 cm széles csíkot vesszük elő.
Hosszában félbehajtjuk, végigvarrjuk, majd a végét ferdén "lecsapjuk":
Na de ezt sem csak úgy "tessék-lássék", hogy szép legyen, a kockás minta diktálja az irányt. Ragaszkodjunk az átlóhoz:
Kifordítjuk, levasaljuk, majd a helyére tesszük:
Óvatosan becsúsztatjuk a levasalt szélek alá.
Aki szeretné, körbe is tűzheti, de szerintem ha már ennyit ügyeskedtünk, hogy ne látsszon a színén varrás, elég csak a pántokat odatűzni a derékrész oldalaihoz:
Újabb vasalás után már csak a használatba vétel van hátra.

2014. november 3., hétfő

Szülinapi üdvözlet

Persze lehet ez karácsonyi is, a lényeg most a technika. Szerintem nagyon ötletes, bár jó éles eszközök kellenek hozzá és rengeteg türelem, de az eredmény annyira látványos, hogy bőven megéri azt a befektetett pár órát.

2014. október 25., szombat

Kell ez a macska....!

Engem elvarázsolt. Kell, és mivel egyszerű, tuti, hogy megcsinálom!
Az anyagválasztásról: nyúlós anyagot keressünk, rugalmas frottírt vagy thermo-t.

2014. október 22., szerda

Jön a sálszezon!

Mivel nagyon odáig vagyok az apró pomponokért, feltett szándékom egy ilyen sál elkészítése.
De egy sál akkor néz ki jól, ha mindkét oldala vállalható, nincs szembeötlő különbség a színe és a visszája között. Úgy kell felvarrni az eltérő színű pompon szalagot, hogy a szalag része ne látsszon, csak a bogyók. A "The Purl Bee" erre (is) zseniális megoldást mutat.
Először is, egy olyan anyagot válasszunk, ami elég vékony ahhoz, hogy 3-4 soron se legyen "dagi" a varrásszél. Erre a forrás a lenes anyagokat ajánlja.
Első lépésként az anyag széleit kell tökéletesen egyenesre vágnunk. A legegyszerűbb megoldás a laza szövésű anyagoknál a szálhúzás:
Egy szálat kicibálunk az anyagból és a keletkezett szálhiány mentén levágjuk a felesleget.
Ezután az egyenes anyagszélt duplán visszahajtjuk, 2,5cm szélességben. Levasaljuk, hogy könnyebb legyen vele dolgozni:
Ráfektetjük a pomponos szalagot:
Majd a visszahajtott szélt újra visszahajtjuk, egyúttal rátűzzük a szalagra:
A pomponokat kiigazítva a széltől 1 mm-re végigtűzzük. Ehhez legalkalmasabb a cipzárbevarró talpat használni:
A szalagból szinte semmi nem látszik:
A másik szélét is végigtűzzük a visszahajtásnak:
A másik oldalt ugyan így elkészítjük:
A sál végeit összetűzzük, majd végigvarrjuk:
A varrásszélt szétvasaljuk, a szegélyeket kicsit legőzöljük:
Végül a sál színéről letűzzük a varásszéleket.
Elkészült a sál, a szegélyek szépek és "tiszták".

2014. október 19., vasárnap

Hogyan lehet a falra akasztani egy textilt?

Ez egy komoly kérdés annak, aki foltmunkát szeretne úgy a falra akasztani, hogy az közben nem sérül. Mert ki tudja, talán egyszer másra szeretnénk használni azt, amit ma még a falon szívesen nézegetnénk.
Először is, fontos megemlíteni, hogy ez a módszer leginkább azoknál a quilteknél használható, amelyek flízvattával béleltek. A nem béleltek nem hiszem, hogy szépen megállnának, azokat érdemes inkább kasírozni, vagy bekeretezni.
Tehát: A kész munka hátára szabunk egy szalagot, amely nem ér teljesen végig, úgy 2 cm-rel beljebb ér véget:
Ez azonban nem egy egyszerű szalag, hanem egy cső. Összevarrjuk, kifordítjuk, levasaljuk, így nem kell a visszahajtással foglalkoznunk. Hogy a munka színéről láthatatlan legyen, kézzel kell felvarrnunk. A felső szélhez minél közelebb, de a szegőpánt alá.
Majd jöhet egy max. 1 cm vastag léc, amit a felvarrt szalag hosszúságára vágunk:
Jöhetnek a szemes csavarok. A legkisebbet válasszuk:
A léc levágott széleit lecsiszoljuk, majd a csavarokat a középpontokba tekerjük mindkét végén:
Most jelöljük fel a falra a leendő lyukak helyét. Legyen hozzá vízszintező is!
Ha beütöttük a szegeket/betekertük a csavarokat, rápróbálhatjuk a lécet, egyelőre a quilt nélkül.
Ha minden stimmel, akkor a lécet bebújtatjuk a felvarrt szalag alá:
Majd felakasztjuk a falra anyagostól:
Köszönet a zseniális ötletért az Amy a'la mode-nak!