Karácsonyi giccsparádé

Csak nekem van olyan érzésem, hogy a Karácsony giccs terén mindent elbír? Komolyan, ilyenkor egy "egész évre való" csipkét és fodrot képes lennék rázsúfolni a fára, ha a józan eszem nem szabna gátat a rohamomnak.
Ennek jegyében készültek a következő csodák, amihez az inspirációt már egy előző posztban elsütöttem:

Mindig nagyon érdekelt, mások honnan szednek ilyen régi fotókat? Hogy applikálják fel egy textilre?
Én nagyon könnyű végét fogtam meg a dolognak és az eredmény rendkívüli lett!
A pinteresten kerestem kinyomtatható vintage portrékat, és hát találtam is szép számmal. Nyomtattam egy adagot vékony selyempapírra, majd egy adag vintage rajzot sima A4 nyomtatópapírra.
Ezzel persze így még nem lehet dolgozni, így ragasztós vásznat vasaltam a hátoldalára, ami kikeményíti és egyben varrógép-kompatibilissé is teszi a papírt.

A színéről nézve halványan, szépen kirajzolódik a vászon textúrája, nagyon szép.
A nyomtatópapíron persze nem látszik át, a selyempapír tehát az igazi telitalálat!

Ezután cikcakk ollóval formákra vágtam a képeket, majd a csipkét felvarrtam cikcakköltésekkel.

Elkészült az alap.

Ezután már ízlés dolga, ki hogyan díszíti. Én készítettem egy halom masnit villával, ahogy azt kell. Gombok tonnaszám hevernek, a gyerekek lelkesen válogatták, nekem csak ragasztanom kellett.

Persze ezek mellett a díszek mellett már csak szalma- vagy kender díszeket tudnék elképzelni a karácsonyfán, egy halom piros masni és igazi gyertya között. És a csillagszóró illata... ezekhez a kis díszekhez hozzátartozik, mint a nagyanyámtól örökölt üvegmadarak.

Advent, advent...

Még 2 nap és gyújtjuk az első gyertyát... azaz gyújtanánk, ha már készen lenne az a bizonyos koszorú. Vagy nem koszorú, csak VALAMI, ami alkalmas arra, hogy megemlékezzünk.
Tehát, nézzük pozitívan, még van 2 teljes napunk, hogy elkészüljön.
Mazsolázgattam, ötletek után kutattam, egy csomó befutót találtam:

Az utolsónál nagy kérdés, hogy vajon kibírja e azt a 4 hetet Karácsonyig, mindenesetre szép...

Tudom, viszonylag egyszerű megoldásokban gondolkodom... hát, csak mint általában. :)
Van még egy aduász, ami az illatával is el fog mindenkit varázsolni. Ritkításra vár a kertben a rozmaring (ez erősen indokolná a vizespalackos adventit), így ilyen koszorú biztosan készül majd az ajtóra:

A képeket a Pinterest.com-ról loptam.

Barkácsol(jon) az osztály!

Minden évben van a suliban adventi vásár. Minden második évben kapunk lehetőséget arra, hogy S.K. készítésű árukkal pakoljunk tele egy asztalt, így nagy a készülődés. Gyűjtöm az ötleteket napok óta, most végre körvonalazódni látszik, hogy mi az, ami eladható, könnyen elkészíthető, ráadásul minimális befektetést igényel. Az sem hátrány, ha a gyerekek is el tudják készíteni, legalább az iskolai technika (vagy hogy is hívják mostanában?) órán kicsit a kreativitásuk is előtérbe kerülhet(ne).
Na de nem fikázzuk az iskolarendszert, jöjjenek az ötletek!
Ismét hála néked, Pinterest!
Alap, hogy mindennek kell csomagolás. Olcsó és szép szatyorkákkal nagyot szakíthatunk (haha...):

A szatyorra/csomagra kell ajándékkártya is:

Esetleg egy karácsonyi üdvözlőlap szokatlan kivitelben?

Maradjunk még a csomagolásnál. Készülhetnek egyszerű, de szép zsákok, amiben később tudunk mást is tárolni:

Készülhetnek illatos dekorációk, párnácskák is:

Papírból is lehet szépet, stílusosat:

Vagy meglepő módon "hajtogathatunk" textilből is. Korábban már készítettem kottapapírból ilyen díszt, textilből színesebb, vidámabb.

Ha van egy pár méter maradék csipke, nyomtathatunk régi fotókat és készíthetünk ilyeneket (imádnám az ilyen díszekkel díszített karácsonyfát!!!):

 Ezekhez pont passzolnának a megunhatatlan, szódabikarbónás gyurmából készült "csipkés" díszek:

Ha már gyurma, ezek a madarak is könnyedén elkészülhetnek, ha van egy ilyen formájú sütiszaggatónk:

A megfelelő karácsonyi hangulatról gondoskodhat egy csipkés mécsestartó:

Oké, Osztály, munkára fel!