Ágyvégek

"Szakadjunk el kicsit a Karácsonytól"- ez van bennem az elmúlt napok után. Meleg volt, a téli kabát lerohadt rólam költői túlzásnak tűnt, hát el is illant a karácsonyi hangulatom. Csak akkor zökkentem kicsit vissza, amikor a lányok adventi naptárját készítettem.
De most ezt találtam. Köze nincs a karácsonyhoz, viszont nálunk nagyon aktuális. (...lenne.)

Az első egy álom, ilyet az ember nem csinál otthonra, mert használhatatlan. De gyönyörű.

Azért ide teszem a howto-t is, hátha valakit megihlet... azért arról kérek majd képet:)

forrás

A második pedig egy használható ötlet, már már a szokásos kategória:

Nem is részletezem túl, itt egy gyors tutorial, ami alapján meg fogjuk tudni valósítani.

forrás

Régóta szemezgetek az ágyvégekkel, íves, nem íves, milyen is legyen, de úgy látom, ez lesz a megfelelő, bolondos, praktikus, nem "túl", inkább funkcionális. Bár a miénk tuti, hogy sötétlila lesz, mivel ez egy gyerek ágyvég, mégiscsak felnőttek vagyunk, vagy mi...

Újabb Sk ajándék: Csizmaszár formázó- vizes palackokból

Ismét karácsonyi ajándék ügyben keresgéltem, mikor erre a kincsre leltem:

Hihetetlenül egyszerű elkészíteni.

Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen párhoz újra hasznossá teszünk 4 db ásványvizes flaskát...

Bár itt 1 literes ásványvizes palackokról szól a leírás, szerintem lehet találni megfelelő méretet itthon is. (Ha mégsem, használjuk a másfél literest, ollóval kicsit átszabjuk, ragasztó szalaggal rögzítjük... Egy ügyes nőnek ez nem kihívás!) Kell még olló, ragasztó szalag, ragasztó pisztoly, szaténszalag, bojtok, műszőrme a palackok bevonásához.

Először is levágjuk az üvegek nyakát az elkeskenyedő rész kezdeténél:

Majd az egyik palack tetejét bevagdossuk:

Rácsúsztatjuk a másik palackra. Legjobb, ha centivel bejelöljük, meddig kell fednie a palackoknak egymást, hogy kb. egyforma magasságú legyen a végén a két formázónk. Azért rögzítés előtt mérjük össze, hogy tényleg egyformák e, mellesleg a csizma szárához passzol e, nehogy túl kicsi legyen. Persze az sem jó, ha fél méterre kilóg... Ha minden stimmel, ragasztó szalaggal alaposan körbetekerjük a hengereket:

Most elkészítjük a tetejét. Egy ragasztó szalag közepére lyukat vágunk:

Ebbe a lyukba bújtatjuk a szalag és a bojt végét:

Megfelelő hosszúságúra kötjük a szalagot, a bojt végét behúzzuk és ráragasztjuk a felesleget a ragasztó szalagra.

Majd ezt felragasztjuk a vizes palack tetejére:

Most kiszabjuk a borítást. A vizes palackot akár körbe mérve, akár ráfektetve az anyagra, legalább pár centis ráhagyással levágjuk az anyagot:

A palack alját körberajzolva  4 db kört vágunk, kettőnek kis hosszúkás lyukakat vágunk a közepére:

Először a felső köröket rögzítjük ragasztópisztollyal:

Felragasztjuk a palackok oldalára a szőrmét úgy, hogy a körök széleihez pontosan passzoljon:

Egészen a két anyag találkozásáig felragasztjuk:

Most vágjuk le a felesleget:

Az alsó köröket kicsit kisebbre vágjuk, mert az oldalát borító anyag jócskán befedi a palack alját. Felragasztjuk:

aztán már csak gyönyörködünk ebben a csodában, amit mi alkottunk, fillérekből...:)

forrás

Csipke mintát a régi rongyokra!

A mostani divat rengeteg elemével sajnos nem értek egyet. A 9 éves lányom reggelente az őrületbe kerget a divat- hóbortjaival, mint ahogy én is őrületbe kergettem anyut (persze nem 9 évesen. Sooookkal később...).

A csipkéket viszont teljes egyetértésben imádjuk. 

Egyszerre szisszentünk fel, amikor ezt találtam:

Már látom a lányom a nadrág fölé görnyedve fél délután elmélyülten dolgozni a szent cél érdekében...

Itt vannak a szükséges eszközök:

Egy világos farmer, textil filc, egy nylon csipke, vastag papír.
Első és legfontosabb lépésként alábéleljük a festendő szárat, hogy egyszerre csak az egyik oldalon dolgozzunk:

Kiválasztjuk a csipke mintájából a legszimpatikusabb részletet:

A nylon csipkének van egy olyan kellemes tulajdonsága, hogy erősen körbe van "kontúrozva" a mintája egy vastagabb bordával, így nagyon könnyű vele dolgozni (bár szerintem pont ezzel a tulajdonságával húzza le az esztétikumot...):

A sűrűbben szőtt részleteket átrajzoljuk, pont mint a csipkén, így kapjuk ezt a kicsit elmosódott, kopottas mintát:

...és ezt ismételjük sokszor, míg az egész nadrágot be nem borítják a virágok és az indák:

Az esztétikus összhatás érdekében nem kell kihagyni az olyan részeket sem, mint az övpánt, a zsebek, bár szerintem egy felfelé ritkuló minta is érdekes lehet.

Most jön a dimenzionálás egy másik árnyalattal. Kicsit érdekesebbé, élet- telibbé tehetjük a mintát:

Már csak a filc használati utasításait figyelembe véve be kell fejezni a munkát (gondolok itt vasalásra, miegyéb...) és kész is a mű:

forrás

Majdnem ugyan ez a technika, de egy "picivel" egyszerűbb és haladósabb:

forrás

Tapasztalatok a füzetborítóval

Elkészítettem az első, a második és a harmadik füzetborítómat is.

Így vannak tapasztalataim, amiket fontosnak tartok EHHEZ a bejegyzéshez hozzáfűzni. Vannak pozitív felfedezések is, de vannak olyanok is, amire annyit mondanék: szívás.

Először egy zsebnaptárhoz készült borító. Az anyagválasztástól eltekintve egészen jók a tapasztalatok, de ha valahol el lehet rontani, az rögtön a legeleje. Én elhagytam a vasalást, "jó lesz az úgy nekem"felkiáltással. Nem kéne. Lusta voltam előszedni a vasalódeszkát és a vasalót. Látszik is.

A második jó tanács: a tutorial szerint 0.75cm-t kell ráhagyni+ a varrásszél. Ez így majdnem kevésnek bizonyult. Kissé feszesre sikerült ez az első, próba darab.

Nem szöszöltem a díszítő csíkkal, egy másik anyagból dolgoztam, ennyi.

Feltűztem a csíkot, ráfektettem a teljes anyagot, rávarrtam, utána vágtam méretre. Így nincs tévedés.

Na itt látszik, mennyire fontos a vasalás...

Tettem rá ceruzatartót, amit az eredetiről hiányoltam, ráadásul tettem rá egy szalagot, amivel össze tudom gombolni a határidőnaplóm fedeleit. (Így talán nem lesz rongyos a kicsike nyár közepére, mint az eddigiek...) Na a szalaggal volt még egy kis kalandom, mire kisakkoztam, hogy hova varrjam, merről- meddig- miért is kellett ez nekem... De megvan, rajta van.

...és itt is a randa lustaság eredménye: vasalatlan szélek... fúúúúj!

Azért a végeredmény pofás lett, nem?

Az újonnan szerzett tapasztalatok birtokában, a hibákat kijavítva, a lustaságot leküzdve készült még két férfiasabb darab, az egyiket apukámnak készítettem névnapjára, a másik a Meska boltomban megtalálható, de ha valaki szeretné, meg tudja vásárolni ITT is. Sima A5-ös spirálfüzetet tettem bele, de lecserélhető, átrakható akár ugyanilyen méretű határidő naplóra vagy projekttervező, regiszteres, stb. füzetre...